A shiatsu a Hagyományos Kínai Orvoslásban (HKO) gyökerezik, annak öt elem tanára és meridiánrendszerére épül. Az embert elsősorban energetikai egységnek tekinti, az egészséget pedig ennek egyensúlyában látja. Közvetlen őse a X. században kialakult japán anma masszázs, amelyet évszázadokon át alkalmaztak akupunktúrával, gyógyfüvekkel, moxázással és do-in testgyakorlatokkal kiegészítve. A nyugati gondolkodás térhódításával visszaszoruló ősi technika az 50-es években Tokujiro Namikoshi munkássága nyomán, shiatsu (jelentése: ujjnyomás) néven terjedt el újra. Namikoshi törekedett rá, hogy az ősi tudást a nyugati orvoslás felismeréseivel ötvözze. Így az akupresszurás pontokat reflexpontokként is leírta, melyek a központi, illetve az autonom idegrendszerrel állnak kapcsolatban. Ezek ingerlésével érte el a gyógyulást. Egyik tanítványa, Shizuto Masunaga képviselte a shiatsu másik iskoláját, aki elengedhetetlennek tartotta a teljes meridiánvonalak kezelését, mert szerinte ez teszi lehetővé a testi-lelki-szellemi egyensúly elérését, a teljes gyógyulást. A meridiánrendszert kiegészítette az un. Masunaga-meridiánokkal, melyek nézete szerint elsősorban a lélekre, míg a hagyományos meridiánok a testre hatnak. A shiatsu ma is élő nagy alakja Wataru Ohasi, akinek a gyógyító módszer európai elterjedését és a zen-shiatsu elnevezést köszönhetjük.

Mint minden keleti gyógyító módszer, ez is holisztikus szemléletű, ahol a kezelő és a kezelt nyílt, egyenrangú partneri viszonyban vannak. A gyógyító arra törekszik, hogy érzékelje az energiarendszer egyensúlytalanságait, elsimítsa azokat, hogy az öngyógyító folyamatok elindulhassanak. Ezt az energiával telt helyek (jitsu) lazításával, nyújtásával, a hiányos (kyo) területeken pedig a hosszabb, mélyebb elidőzéssel éri el.

A kezelés földön (matracon) fekve, kényelmes öltözékben, és a teljes testfelületre kiterjedően történik. Időtartama megközelítőleg 1 óra.

A shiatsu nagyon jó hatásfokú a civilizációs betegségek kezelésében, és kiemelkedően jól hat a stressz ellen. A stressz az egészségügyi rendszerben észleltnél sokkal nagyobb mértékben áthatja a mai ember hétköznapjait, hiszen általában csak a hatására kialakuló betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, fekélyek, daganatos betegségek, depresszió) ösztönzik arra az elszenvedőt, hogy gyógyulást keressen. A shiatsukezelés során a gyógyító és a gyógyított közötti energetikai kapcsolat, a mély paraszimpatikus tónus hozzásegíti a kezeltet, hogy befogadja az impulzusukat, hogy pozitív változások induljanak el testében és lelkében egyaránt.

A gyakori civilizációs betegségek (nyak-, hát-, derékfájás, emésztési problémák) mellett a shiatsu a megmagyarázhatatlan vagy pszichoszomatikus tünetek esetén, és olyan krónikus betegségekben is enyhülést hozhat, amivel szemben a nyugati orvoslás tehetetlen.

A keleti gondolkodás szerint a betegség kialakulásának hét fázisa van. Az elsőben még csak krónikus fáradtságot érzünk, aztán megjelenik egy állandó fájdalom is, majd a kibillent egyensúlyú szervre jellemző érzelem (pl. a májnál düh, a vesénél félelem, a tüdőnél szomorúság) válik uralkodóvá bennünk. Csak ezután üti fel a fejét az akut betegség, ami aztán krónikussá válhat. Ne várjuk meg, hogy egy súlyos krónikus betegséggel kelljen megküzdenünk!

A kezelés hatása rendszerint egy kellemes, megkönnyebbült állapot, ami napokig megmaradhat. A változás lehet olyan drasztikus, hogy átmenetileg rosszabbodhat a kezelt állapota, ez a gyógyulási krízishez hasonló jelenség (lásd homeopátia). A változás mindig a kiegyenlítődés, ezáltal a gyógyulás felé visz.

Nagy Anikó
Alternatív mozgás-és masszázsterapeuta, jógaoktató