Az egészségtelen életmód betegségek tömegét indukálhatja. A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód túlsúlyhoz vezethet, ami a keringési betegségek közül többnek is - köztük a magyar népbetegségnek számító magas vérnyomásnak - rizikófaktora. Megnöveli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Mozgásszervi - gerinc, izületi - bántalmakhoz vezethet, de emésztőszervi problémák - pl. epekő - is felléphetnek, és a daganatok kialakulása is gyakoribb a túlsúlyos emberek körében. A stressz elsősorban abból ered, hogy energiáinkat szétszórjuk, és rendre megfeledkezünk pótlásukról, tartalékolásukról. A stressz alvászavarokat okozhat, súlyosabb esetben depressziót, idegösszeomlást, sőt az emésztőszerveket (gyomorfekély) és a keringés szerveit is (magas vérnyomás) károsítja. Az évtizedekig tartó toxikus ártalmakkal - alkohol, dohányzás, drog - szemben az élet közepe felé adja meg magát testünk. Az, hogy mennyire használódott el testünk ekkorra, 15-30%-ban genetikai meghatározottságú. A többi felelősség azonban a miénk, hiszen az már az életmódunktól függ. Ha szerencsénk van, az egy életen át folytatott helytelen életmód hatásai csak 40-50 éves korunk körül jelentkeznek, ha nincs, már jóval korábban. A mértéktelen vagy rendszertelen, egészségtelen összetételű táplálkozás, a rendszeres mozgás hiánya, a stressz kontroll nélküli beengedése életünkbe, az aktivitás és passzivitás helyes arányának felrúgása szükségszerűen okozza testünk idő előtti öregedését. Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 69, a nőké 77 év. Testi, lelki, egészségi problémákkal küszködve néznek 50 éves korukban életük mintegy harmada elé. Ez a harmad az élet utolsó harmada, amihez speciális problémák kötődnek. A testi problémákon a nem kis erőfeszítést igénylő életmódváltással sokat javíthat az ember, így a hátralevő évek jelentős része kellemesen élhetővé tehető. A jóga ennek vitathatatlan eszköze, ám a pszichés, szociális változások feldolgozásában is segítőtárs lehet.

Az élet közepén felerősödhet az önbizalomhiány, fokozódhat a szorongás, a stressz, sőt depresszióig is fajulhat a változások feldolgozatlansága, a kiút keresés. A különösen a nőkre jellemző gyötrő testi történések fizikai, szellemi kimerültséget okozhatnak. Az önbizalmában megingott, összezavarodott középkorú számára talán a legegyszerűbb megoldás, ha a testén keresztül hat a lelkére. Az álló- és egyensúly gyakorlatok végrehajtása önbizalommal tölti el az embert, a hátrahajlások pedig megemelik a szívtájékot, ezzel csökkentik a befelé fordulásra való hajlamot. Az ászanák kitartó, fegyelmezett gyakorlása eleve magabiztossá tesz. Kimerültség esetén a test minden részének alapos, de óvatosan végrehajtott átmozgatása a leghasznosabb. A pránajáma a világegyetem energiáival való töltekezés, a belső akkumulátorok feltöltése, ami a bandhákkal együtt alkalmazva különösen hatásos lehet. Legtöbb szó eddig az ászanákról és a pranajamaról esett, Patanjali angái közül mindössze kettőről. Ez így természetes, hiszen azoknak az ember a többsége, akik középkorúan kezdenek ismerkedni a jógával, először e kettő angával kerül kapcsolatba. Mentális hatások már általuk is észlelhetők, hiszen a jóga angák át- és átjárják egymást. A pozitív tapasztalások kinyithatják az érdeklődést a teljesebb megismerés, a valódi jóga iránt. Patanjali erkölcsi parancsolatai a jóga ranglétrájának első két foka, amit jóga tízparancsolatként is emlegetnek. Ha átérezzük ezeket az elveket, bensőnk egészségessé válik, és testi egészségünk is szükségszerűen kialakul. Ha komoly figyelmet fordít valaki ezek tanulmányozására, az elindul egy belső úton, ami talán egy mélyebb önismerethez, reálisabb valóságérzékeléshez, érettebb személyiség kialakulásához vezethet. Erre a befelé fordulásra az élet közepén kitűnő alkalom nyílik!

A JÓGA SEGÍTSÉG LEHET AZ ÉLETKÖZEPI VÁLTOZÁSOK IDEJÉN